Amikor egy történetre gondolsz, mi jut először az eszedbe? Egy nyári regény, vagy talán egy izgalmas mese? Az igazság az, hogy nem minden sztori fikció. Sőt, igazából minden egyes nap mesélünk sztorikat, ugyanis a történetmesélés szerves része a hétköznapoknak.
Sztori az, ahogy átadunk egy üzenetet, vagy leírunk egy terméket. Egy prezentáció, egy sales pitch vagy egy rövid összefoglaló – ezek is mind sztorik. A sztorik az üzleti életben is jelen vannak, sőt egyenesen elengedhetetlenek a marketingben egy cég sikeres működéséhez.
A történetmesélés a leghatékonyabb módja, hogy a célközönségedet bevond és kapcsolatot alakíts ki velük. Sztorikkal nem csak száraz információkat adsz át, hanem érzelmeket is kiváltasz a célközönségedből, ami hosszú távon segíthet az ügyfélmegtartásban. De nem elég csak szimplán elmesélni egy történetet. Szóval miben rejlik a történetmesélés ereje?
Érzések csatolása a történethez
Emlékszel hol voltál és mit csináltál, amikor tudomást szereztél a 9/11 tragédiáról? Nagy valószínűséggel igen. És hogy mit csináltál az előtte levő napon? Az már nem olyan biztos. Ez azért van, mert ha egy információhoz érzések társulnak (legyen az negatív vagy pozitív), akkor sokkal élénkebben megmarad az emlékezetünkben. Tehát az információ örömmel vagy fájdalommal társulva érzelmi kapcsolódást vált ki, amit mélyen elraktározunk magunkban. Ez a történetmesélés alapja, ebben rejlik a storytelling ereje.
Legyél hiteles!
Szintén fontos eleme a történetmesélésnek a hitelesség. Az olvasóknak ugyanis feltűnhet, ha manipulációval próbálnak érzelmeikre hatni, így pedig pont az ellenkező érzést váltja ki belőlük a sztori. Tehát ahelyett, hogy arra koncentrálnál hogyan fog megtérülni számodra a storytelling, próbálj arra fókuszálni, hogy hozzáadott értéket nyújts a közönséged számára, amivel egyben hiteles is tudsz maradni a szemükben. Összefoglalva, inkább adj, mint kapj.
A történetmesélés nem monológ, hanem dialógus, ezért törekedj arra, hogy az egyoldalú beszéd helyett párbeszédet nyújts a közönséged számára. Ne csak a történet elmeséléséig, de utána is: ha bármilyen kérdésük felmerül, ugyanolyan készségesnek kell maradnod a történet elmesélése után is. Ezzel segítheted a márkádat abban, hogy a közönséged márkanagykövetté váljon és ők is tovább adják a történetedet.
Tudd, hogy mikor kell megállnod
Végül fontos tudnod mikor kell egy történetet folytatni, vagy éppen befejezni. Ha az alkalom nem megfelelő, ne bombázd a közönségedet információkkal. Mindig mérd fel a helyzetet, hogy alkalmas-e a storytellinghez, át fog-e menni a történet üzenete. Ebben az is benne van, hogy egyes helyzetekben úgy döntesz még sem ez a jó alkalom egy történet elmeséléséhez. Hiszen ha a célközönséged nem áll készen a történet befogadására, nem is fog mély nyomot hagyni bennük.
Sokszor ahhoz, hogy eljuss a közönségedhez nem a történetmeséléssel kell kezdeni. Először inkább hallgatnod kell őket, hogy jobban megismerd a szokásaikat. Amikor pedig feltérképezted mire van szükségük, elkezdheted a történeted megalkotását. A storytelling ereje ugyanis abban is rejlik, hogy tudjuk mikor kell csöndben maradnunk és jobban feltérképeznünk ügyfeleink igényeit, hogy a későbbiekben egy olyan terméket vagy szolgáltatást tudjunk számukra nyújtani, amire igazán szükségük van.
Forrás: https://www.tonyrobbins.com/career-business/the-power-of-story-peter-guber/
